tag:blogger.com,1999:blog-58317881006767110262024-02-20T20:25:51.913+01:00BlogregényEbben a blogban egy tudományos-fantasztikus történetet írok le, a főszereplő szemszögéből.
A történet főszereplője egy kezdő fizikatanár, aki egyik reggel furcsa, megmagyarázhatatlan változásokat vesz észre a környezetében. Nem tudni, hogy csak álmodik-e, esetleg tudathasadásban szenved, netán valami módon egy másik dimenzióba került...B. P. TBChttp://www.blogger.com/profile/06658218834660631915noreply@blogger.comBlogger41125tag:blogger.com,1999:blog-5831788100676711026.post-38583249899949917572009-12-28T05:05:00.000+01:002009-12-28T05:08:12.902+01:00Valóság volt?Reggel, amikor felkeltem, az ágyam mellett, a földön fekve találtam magam. Kicsit körülnéztem, és rájöttem: mióta elmentem, idehaza egyetlen éjszaka telt el. Elgondolkoztam: vajon tényleg egy másik világban voltam, vagy mindössze álmodtam az egészet?<br />Hihetetlen, de tényleg mintha az elmúlt néhány hónap csak a képzeletemben létezne. Elmentem dolgozni, és minden ugyanúgy volt, ahogy azt az eltűnésem előtti nap hagytam. Egy biztos: a következő napokban, hetekben utána fogok járni, mi történt valójában. Ez nem lehet egy szimpla álom.B. P. TBChttp://www.blogger.com/profile/06658218834660631915noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5831788100676711026.post-32253694219256517322009-10-31T02:08:00.000+01:002009-10-31T02:09:32.200+01:00A hazaútElérkezett a nagy nap, végre hazamehetek. A tegnapi buli után eléggé nyomott voltam egész nap. Ennek ellenére elég korán keltünk, még az utolsó napot ki akartuk használni.<br />Reggel egy rövidke kirándulásra mentünk négyesben: Klaudia, Emília, a doki és én. Kora délután értünk haza, még volt egy kis idő, Klaudiával elmentünk egyet kettesben sétálni. Az átjáró megnyílása előtt fél órával értünk haza. A dokival utoljára átszámoltunk mindent, felkészültünk néhány komplikációra.<br />Ahogy vártuk, másodperc pontossággal meg is nyílt az átjáró, pontosan a szobám közepén, ahogy azt kiszámítottuk. 46 másodpercig volt nyitva, de abból 40 másodperc a búcsúzkodással telt. Hat másodperccel a bezáródása előtt végül átkeltem rajta. Az volt nagyon furcsa, hogy most zöld színű volt az egész, és nem kék, mint eddig. A doki nem tudott rá magyarázatot adni, csak annyit mondott, hogy gondoljam meg, átmegyek-e rajta. Sok időm nem volt gondolkodni, és úgy döntöttem, hazatérek. Sikerült is, bár az út nagyon megviselt, miután beléptem az átjáróba, semmire nem emlékszem. Valószínű, hogy elájultam, ugyanis reggel az ágyam mellett, a földön ébredtem.<br />Miután felkeltem, kinéztem az udvarra, és rájöttem, hogy otthon vagyok. Hazatértem. Sőt, úgy tűnt, egyetlen napot sem voltam távol. Álmodtam volna az egészet?B. P. TBChttp://www.blogger.com/profile/06658218834660631915noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5831788100676711026.post-43215198253060365742009-10-30T01:54:00.000+01:002009-10-30T01:57:30.202+01:00GenezisEljött a nagy nap: holnap hazatérek. Ennyi itt töltött idő után nem lesz könnyű. Itt kell hagynom azokat, akikkel annyi kalandot átéltünk. Viszont ha belegondolok, ez az a pillanat, amire eddig vártam, amiért ennyit kutattunk: megtaláltam a hazautat. Végre újra láthatom a rég nem látott ismerősöket. Fura, és nagyon kellemetlen kettős érzés ez.<br />De még a "nagy út" előtt pár dolgot át kellett néznünk a dokival. Csak néhány mérést akartunk elvégezni a legutolsó átjáró megnyílásának helyén. Ez itt van a falutól párszáz méterre. A dokival kora délután odamentünk, de mielőtt a méréseket megcsináltuk volna, hirtelen, szinte a semmiből ott termett egy lány. Csak annyit mondott, hogy még találkozunk, majd váratlanul megcsókolt. Odakiáltottam a dokinak, de mire visszanéztem, ő eltűnt. Egyik pillanatban még ott állt mellettem, utána meg már nem volt sehol. Miután a döbbenetből felocsúdtunk, elkezdtünk valami jel után kutatni, ami némi információval szolgálhatna erről a titokzatos lányról. Ugyan találtunk az eltűnésének a helyén egy csekély mágneses anomáliát, illetve egy halvány fotonnyalábot, de ezek annyira jelentéktelenek, hogy ebből sokmindenre nem tudtunk következtetni.<br />Ezek után elvégeztük azokat a méréseket, amik miatt eredetileg jöttünk, majd hazamentünk és kielemeztük a méréseket. Nem szabad, hogy a holnapi útba valami hiba csússzon. Persze engem nem hagyott nyugodni annak a lánynak a megjelenése és eltűnése, ezért miután végeztünk az adatok ellenőrzésével, kicsit a lánnyal is foglalkoztunk.<br />Miután látta, hogy ennyire foglalkoztat a dolog, a doki elvitt minket a lakására. Megmutatta az eddig rejtegetett titkos könyvtárát. Több száz, rejtélyes esetekkel foglalkozó könyve van, emellett rendszerezve megvan neki az utóbbi húsz év összes, a témával foglalkozó újságcikke. Klaudiával neki is kezdtünk átnézni ezt a rengeteg anyagot, hátha találunk valamit erről a lányról.<br />Öt óra kutatás után végül találtunk egy 250 éves, kézzel írt füzetkét, amiben egy pont ugyanilyen lányról írnak. Egy rajz is volt róla, és ezek alapján egészen biztos, hogy ő volt az. Kár, hogy sokmindent nem írt róla, csak annyit, hogy ő a "kezdet lánya", és nagyon ritka, ha valakire rátalál. De akinek egyszer megjelent, annak többször is meg fog jelenni, és amikor egy nagyon fontos döntés előtt áll, akkor segíteni fog a helyes utat választani.<br />Ha ez igaz, akkor örülnöm kell, hogy találkozhattam a kezdet lányával. Na de vajon akkor is meg fog jelenni újra, ha már az eredeti világomban leszek?<br />Miután a kutatást befejeztük, hazamentünk, és egy jó kis búcsú-házibulit rendeztünk az utolsó együtt töltött estén.B. P. TBChttp://www.blogger.com/profile/06658218834660631915noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5831788100676711026.post-16439849159984864642009-07-18T03:13:00.000+02:002009-07-18T03:15:43.960+02:00A találkozásKora délelőtt találkoztam azzal az emberrel, akitől a levelet kaptam. Biztonsági okokból elvitt egy jól őrzött épületbe, és ott adta elő a történetét. Elmesélt mindent részletesen az elejétől.<br />Az itteni énem évekkel ezelőtt megismerkedett egy lánnyal, Fannival. Nagyon jó barátok voltak. Egyik nyáron elmentek közösen nyaralni, de a nyaralásról Fanni már nem tért vissza. Egyszerűen eltűnt, és a helyén csak egy fényes kék gömb látszott, ami pár másodperc múlva szintén eltűnt. A rendőrség azonnal átfésülte a környéket, de ők is tehetetlenek voltak.<br />Ezután kezdtem el – mármint az az ember, aki ebben a világban voltam – foglalkozni a fizikával. Fannit nem rabolták el, szó szerint eltűnt, talán egy másik fizikai térbe került. A kutatással nagyon jól haladtam, sikerült megtalálnom egy másik univerzumba az átjárót. (Ez az a titokzatos átjáró, amit egy ideje már kutatunk.) Ez szabályos időközönként nyílik meg, csak azt kell tudni, hogy pontosan hol. A terv az volt, hogy az egyik alkalommal, amikor megnyílik, átmegyek a másik világba, megkeresem Fannit, majd amikor legközelebb megnyílik az átjáró, visszajövünk. De a terv valamiért rosszul sült el. Úgy sejtem, ezen az átjárón keresztül kerültem ide, és ugyanezen keresztül tűnt el az itteni énem.<br />Még azt is megtudtam, hogy a házamban van egy titkos pince, aminek a lejárata az egyik szekrényem alatt van. Ott találok mindent, ami a kutatással kapcsolatos.<br />Ez után a találkozó után azonnal odahívtam Klaudiát és a dokit, majd közösen megnéztük a titkos pincét. Bámulatos volt, megtaláltunk leírva minden adatot az átjáróról. Most a következő pár napban átnézzük az iratokat, majd pedig eldöntjük, mi legyen.B. P. TBChttp://www.blogger.com/profile/06658218834660631915noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5831788100676711026.post-54798395386592026312009-07-17T04:30:00.000+02:002009-07-17T04:34:52.833+02:00A nyaralás utánVisszatértünk erről a kis kényszernyaralásról. Szerencsére itthon minden rendben volt, a harcosok ugyan megjelentek a faluban, de miután nem találtak itt minket, hamar továbbálltak.<br />Tegnap este viszont egy levelet találtam a postaládában: ezt is a nemrég feltűnt személyek egyike írta. Találkozni akar velem egy nagyon fontos ügyben. Azt írta, tudja, hogy mi is folyik itt valójában, és talán segíthet hazajutni.<br />Hazajutni? Ezzel kapcsolatban ambivalens érzéseim vannak. Egyrészt örülök, hogy talán végre hazajuthatok, hiszen már több mint egy éve nem jártam az igazi otthonomban. Másrészt viszont sokan hiányoznának innen. Ha hazamegyek, lehet, hogy soha nem látom viszont Klaudiát. Nem lesz könnyű…B. P. TBChttp://www.blogger.com/profile/06658218834660631915noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5831788100676711026.post-39425873901412381172009-06-18T01:59:00.000+02:002009-06-18T02:01:48.191+02:00A menekülésMa megint feltűnt az az öt gyanús fiatalember, de ezúttal engem kerestek. Nem tűntek ellenségesnek, sőt, kifejezetten együttműködőek és barátságosak voltak. Figyelmeztettek, hogy pár napon belül a harcosok egy kisebb csoportja érkezik a faluba azért, hogy engem elraboljon. Szerintük a legjobb lenne, ha pár napra elutaznék jó messzire. Ez szerintem sem rossz ötlet, így aztán holnap elindulunk egy kéthetes nyaralásra, a tengerpartra. A ház őrzését addig a hetes osztály illetékeseire bízom.B. P. TBChttp://www.blogger.com/profile/06658218834660631915noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5831788100676711026.post-52930464215676901662009-05-11T22:27:00.000+02:002009-05-11T22:32:35.908+02:00A hetes osztály jelentiMa hajnalban ismét feltűnt az öt gyanús ember, és ezúttal is visszafordultak, amint látták, hogy a ház őrökkel van védve. Ezúttal azonban utánuk ment egy felderítő a hetes osztályból.<br />Délután érkezett vissza a felderítő, és részletesen beszámolt róla, hogy kik ezek az emberek. Egyikük sincs kapcsolatban a harcosokkal, sőt, folyamatosan menekülnek előlük. Még az is kiderült, hogy mind az öten állítólag az én barátaim. (Illetve azé az emberé, akinek a helyét ebben a világban elfoglaltam.) Viszont ha ez igaz, akkor mire akartak figyelmeztetni?...B. P. TBChttp://www.blogger.com/profile/06658218834660631915noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5831788100676711026.post-79383567066275134562009-05-10T23:34:00.000+02:002009-05-10T23:36:48.134+02:00Gyanús alakokReggel az egyik őr jelentette, hogy gyanús személyeket látott az utcában. Öten voltak, a házunk felé tartottak, csak amikor meglátták, hogy őrök is vannak, inkább visszafordultak.<br />A doki újabb őröket kért a házunk köré, valamint szólt a hetes osztálynak - ők őrködnek a harcosok által még meg nem szállt területeken - hogy járjanak utána, ki is ez az öt ember.B. P. TBChttp://www.blogger.com/profile/06658218834660631915noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5831788100676711026.post-22594380442516583822009-05-09T22:58:00.000+02:002009-05-09T23:01:07.033+02:00A figyelmeztetésReggel ébredés után, amikor elhúztam a függönyt, egy ijesztő üzenet fogadott. Piros festékkel valaki az ablaküvegre írta: VIGYÁZZ!Egyből szóltam Klaudiának és a dokinak, de ők is tanácstalanok voltak. Talán a harcosok merészkedtek ide, és most meg akarják bosszulni Emília kiszabadítását? Mindenesetre a doki hívott pár őrt, nehogy valami baj történjen.B. P. TBChttp://www.blogger.com/profile/06658218834660631915noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5831788100676711026.post-67142718006741022592009-04-19T19:26:00.000+02:002009-04-19T19:29:48.711+02:00Boldog békeidőkHónapok óta nyugalom honol a környéken. Emília is visszatért a családjához, és most már újra a régi életét élheti. A harcosok felől sem hallottunk semmi olyasmit, ami miatt aggódnunk kéne. Most jelenleg csak egyetlen rejtély nem hagy nyugodni: az a bizonyos kék fénygömb...B. P. TBChttp://www.blogger.com/profile/06658218834660631915noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5831788100676711026.post-11741859659683050522008-12-25T23:16:00.000+01:002008-12-25T23:18:30.053+01:00A kiszabadításMa reggel fél 12-ig őrködtünk. A házban egyetlen embert láttunk, a feltételezett fogvatartót. Amikor ő távozott, abban a pillanatban akcióba léptünk. Klaudiával ketten őrt álltunk, mialatt a doki és a srác az ötös osztályból megpróbálta Emíliát kiszabadítani.<br />Tíz percig tartott a művelet, Emíliát az emeleti szobába zárva találták, szerencsére épen és egészségesen. Ezután gyorsan, mielőtt a fogvatartó haza nem ér, el kellett tűnnünk a helyszínről. A falu széléig észrevétlenül sétáltunk, majd futásnak eredtünk. Átgázoltunk az erdőn és a szántóföldeken, míg végül a szomszéd faluba nem értünk. Innen busszal három falut utaztunk, majd vonattal elindultunk a Déli Hegyvidék felé. Hamarabb is hazaérhetnénk, csak valószínűleg arrafelé az ellenség már ellenőrzése alá vonta a közvetlen járatokat. Így a legbiztonságosabb módot választottuk: a távoli, de nyugalmas Déli Hegyvidék felé vettük az irányt. A terv szerint egy hetet töltünk ott, majd hazatérünk.<br />A vonatunk csak estére érkezett meg, így addig volt bőven időnk beszélgetni. A doki rengeteg dolgot elmondott erről a bandáról, meg magáról a helyzetről. Évtizedekkel ezelőtt kezdődött minden. Egy másik világból ideérkezett két nagyon furcsa egyén. Embernek tűntek, de feltűnően szőke, lila csíkokkal díszített hajuk, és a miénknél fakóbb és zöldesebb bőrük volt. A víztől rettenetesen féltek. Senki nem tudja, hogy kik ők, és honnan jöttek.<br />A bajok akkor kezdődtek, amikor maguk köré harcosokat toboroztak. Azóta előkerült pár titkos iratuk, amiben a világuralom átvételéről írtak. Nem tudni, hogy miért tűzték ki ezt a célt, lehet, hogy pusztán csak hatalomvágyból, de az is előfordulhat, hogy valami más meggondolásból. Mindenesetre nem sokáig tartózkodtak itt, néhány hét után elhagyták ezt a világot, és azóta sem tértek vissza. Az általuk indított mozgalom viszont vészesen terjed, és elképzelhetetlen, hogy mi lesz ennek az egésznek a végkifejlete.<br />Emília ott jött a képbe, hogy a volt barátja is a harcosok közé tartozik. Eleinte egy kedves, megértő srác volt, később viszont kész vadállat lett belőle. A harcosok tették ilyenné. Rettegésben tartotta Emíliát. Gyakorlatilag az utóbbi hónapokban már a szobáját sem hagyhatta el. Ki tudja, a jövőben mit tett volna vele, ha most nem szabadítjuk ki?<br />A doki elmondta az ötös osztállyal kapcsolatos tudnivalókat is. Amikor az idegenek elkezdték szervezni a harci alakulatukat, rá pár nappal az Állami Titkosszolgálat létrehozta a nullás osztályt. Feladatuk a harcosok ügyének irányítása, valamint az ellenállás megszervezése. Ők hozták létre az egyes és kettes osztályt. Az egyes osztály csak információkat gyűjt, a kettes osztály feladata viszont minden ellenséges tevékenység megakadályozása. A doki eleinte a kettes osztálynak volt a tagja, de később, egy átszervezés során átkérte magát az egyesbe.<br />Tíz év elkeseredett küzdelem után az Állami Titkosszolgálat rájött, hogy ebben a három osztályban túl kevesen vannak, és a munkájuk sem a leghatékonyabb, ezért kicsit átszervezték az ellenállási mozgalmat. A kettes osztály már csak irányító szerepet lát el, a tényleges cselekvésre további egységeket hoztak létre. A hármas, négyes, ötös és hatos osztályok feladata féken tartani a harcosokat. A hetes osztály felelőssége, hogy a harcos mozgalom ne terjedjen tovább, ők védik a harcosok által még nem ellenőrzött területeket. A nyolcas osztály egy tudósokból álló szervezet, akik a világok közötti átjárókat vizsgálják, illetve megpróbálnak rájönni, hogy az a két idegen ki vagy mi volt. A kilences osztály egy nagyobb létszámú, gyengén felfegyverzett alakulat, míg a tízes osztály egy önkéntesekből álló csoport.<br />Most már tudom, hogy nem kis dologba csöppentem bele.<br />Azért kell most a Déli Hegyvidékre mennünk, mert ott a harcosok még nincsenek jelen. Haza is csak úgy mehetünk, hogy a hármas osztály egyfolytában figyelni fog minket, nehogy valami harcos akció áldozatává váljunk.B. P. TBChttp://www.blogger.com/profile/06658218834660631915noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5831788100676711026.post-54124673177152651122008-12-24T22:33:00.000+01:002008-12-24T22:35:52.542+01:00A segítségMa kora délután, miközben épp a további teendőket beszéltük meg, egy huszonéves fiatalember jött oda hozzánk. Az ötös osztályhoz tartozik, és elmondta, hogy találtak egy meglehetősen gyanús házat a szomszéd faluban. Odamentünk körülnézni. Egy jó állapotban levő házról van szó, ahol szemmel láthatóan nem adnak sokat a biztonságra. A kapu ugyan le van lakatolva, de ez minden. Valószínűleg itt tartják fogva Emíliát.<br />A doki szerint elhamarkodott akció lenne egyből nekilátni Emília kiszabadításának, inkább őrködünk egy napot, és holnap délelőtt megkíséreljük kimenekíteni. A srác is csatlakozott hozzánk, így már négyen vártuk a megfelelő alkalmat. Mindenki elfoglalt egy-egy őrhelyet, és onnan néztük, hogy történik-e valami. Ha minden rendben, holnap az első adandó alkalommal kiszabadítjuk Emíliát. Addig viszont őrködünk.B. P. TBChttp://www.blogger.com/profile/06658218834660631915noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5831788100676711026.post-35822122111503509382008-12-24T01:29:00.000+01:002008-12-24T01:31:55.905+01:00Reménytelen keresésMiután Emília levelét megfejtettük, szinte azonnal elindultunk az Északi Hegyvidékre. Klaudia is velünk tartott, elvégre itt kisebb veszélynek van kitéve, mint ha otthon maradt volna.<br />Sajnos nem úgy alakultak a dolgok, ahogy akartuk. Hiába segítenek jobbnál jobb megfigyelők, hiába az a tucatnyi beépített ember, nem sikerült Emília nyomára akadni. Valószínűleg még mindig ugyanott őrzik, ahol eddig, és ők is tudják, hogy a nyomukban vagyunk. Még nem merik elszállítani, hiszen azzal nagy feltűnést keltenének. Egyelőre kivárnak, de ezt tesszük mi is.<br />A doki egyik nap említett valami ötös osztályt. Nem hajlandó róluk elmondani semmit, de a szavaiból annyi kiderült, hogy mellettünk állnak, és hogy rendkívül jól felszereltek. Azt mondta, hogy ha a héten sem jutunk semmire, kénytelen lesz őket hívni.<br />Nem tudom, még meddig tart ez az elkeseredett keresés, de remélem, minél hamarabb kiszabadítjuk Emíliát.B. P. TBChttp://www.blogger.com/profile/06658218834660631915noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5831788100676711026.post-9435176126610033452008-12-07T19:42:00.000+01:002008-12-07T19:44:32.885+01:00Levél EmíliátólReggel egy különös levelet találtam a postaládámban. Nem a postán keresztül juttatták el hozzám, valaki egyszerűen bedobta a hozzám. Feladónak csak annyi volt írva: Emília. Vajon ő az az Emília lehet?<br />Elolvastam a levelet, de csak valami unalmas történetet ír benne. Egy lányról szól, aki a sötét erdőben eltéved, de találkozik egy jóképű fiatal sráccal, aki hazajuttatja. Ezután egymásba szeretnek, megházasodnak, gyerekeik születnek, és boldogan élnek... Kissé eseménytelen, és fogalmam sincs, hogy ezt miért küldhette nekem.<br />Délután Klaudiának is megmutattam, és nagy megdöbbenésemre rájött, hogy ha a szavak első betűit összeolvassuk, egy titkos üzenetet kapunk. "Emília vagyok. Nagy baj van, mentsetek ki innen. Fogságban vagyok. Titeket is el akarnak rabolni." Megrémültem, amikor megláttam az üzenetet. Nem tudtam, mihez kezdjek. Szerencsére volt, aki segítsen. Elmentem a kórház volt főorvosához, hátha tud valamit. Jó volt a megérzésem, nagyon is képben volt a történéseket illetően. Kis gondolkodás után felfedte előttem élete legnagyobb titkát: húszéves kora óta egy titkos szervezetnek dolgozik. Feladatuk bizonyos bűnszervezetek ellehetetlenítése, valamint a másik világokból érkezők megfigyelése. Ezek szerint tudnak az átjáró létezéséről. Ígéretet tett rá, hogy miután a jelenlegi problémát megoldjuk, segít pár dologban az átjáróval kapcsolatban.<br />Megtudtam, hogy Emíliát a volt barátjának a bandája tartja fogva. Az ország több részén is jelen van a bűnbandájuk, de eddig még szerencsére kevés bűneset írható a számlájukra. A terveik viszont félelmetesek. Évek óta építgetik a kapcsolatrendszerüket, és mára már olyan hatalmuk van, hogy irányításuk alá tudnák vonni a fél országot. Mindenhol ott vannak.<br />Kicsit megijedtem, de a doki biztosított róla, hogy nem lesz gond. Urai a helyzetnek, csak gyorsan kell cselekedni. Most még tudják, hogy hol tartják fogva Emíliát, de pár napon belül át akarják szállítani máshová. Még azelőtt kell kiszabadítani. Így aztán a következő vonattal indulunk is az Északi Hegyvidékre.B. P. TBChttp://www.blogger.com/profile/06658218834660631915noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5831788100676711026.post-76904294627543405752008-11-30T16:19:00.000+01:002008-11-30T16:24:54.931+01:00A reményAz elmúlt pár hónapban folytattuk a megkezdett kutatásokat. Legjobban az foglalkoztatott, hogy a fénygömbön keresztül milyen világba jutunk, valamint hogy haza tudok-e jutni még valaha. Annyit sikerült bebizonyítani, hogy minden alkalommal ugyanabba a világba vezet az átjáró. Remélem, az a világ az én eredeti világom. Akkor még van remény, hogy hazakerüljek.<br />Az idei tanévben ismét tanérként dolgozok, ugyanabban az iskolában, ahol eddig.<br />Klaudiával a kapcsolatunk felhőtlen, szóval semmi okom panaszra. Mégis hiányzik az eredeti otthonom.B. P. TBChttp://www.blogger.com/profile/06658218834660631915noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5831788100676711026.post-16246722668448168622008-07-06T03:35:00.000+02:002008-07-06T03:36:14.084+02:00HazamegyünkKlaudiával úgy döntöttünk, hogy hazautazunk. Pár hétig otthon leszünk, majd utána újra eltöltünk itt néhány hetet.<br />A fénygömbbel sem tudom, hogy mi lehet. Folytatni kell a kutatásokat, elvégre lehet, hogy ez a gömb az átjáró az otthoni világba.<br />Először azt kell kideríteni, hogy mindig ugyanoda nyílik-e meg az átjáró, vagy pedig mindig különböző világokba? Kézenfekvő ötlet, hogy átmegy valaki, elhelyez egy jelet, visszajön, és amikor újra megnyílik, megnézi, hogy az elhelyezett jel ott van-e. Ezzel csupán az a gond, hogy roppant kevés ideig van nyitva az átjáró. Ilyen formán ez kivitelezhetetlen. Pedig fontos lenne kideríteni.<br />Utána arra kell rájönni, hogy hazafelé nyílik-e meg. Ha máshová vezet, akkor azt is ki kell kutatnunk, hogy miként lehet elérni, hogy mégis hazafelé nyíljon meg. Bár ennyi szép itt töltött idő után már nem is biztos, hogy haza akarok jutni. Klaudiát még nem kérdeztem erről, de ha ő nem jönne velem, akkor egyre valószínűbb, hogy inkább maradok.B. P. TBChttp://www.blogger.com/profile/06658218834660631915noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5831788100676711026.post-86698781080288740192008-06-16T01:25:00.000+02:002008-06-16T01:27:51.113+02:00Egy tökéletes napCsodálatos napunk volt Klaudiával. Mióta megismertem, erről álmodtam.<br />Kora reggel a nagyszülei elmentek otthonról, és csak este jöttek haza. Azt mondták, hogy kell valaki, aki őrzi a házat, hátha valami történne, de valójában tudták, hogy csak arra vártunk, hogy egész nap kettesben lehessünk.<br />Elbúcsúztunk tőlük, majd bementünk a szobába, és lefeküdtünk a heverőre szorosan egymás mellé. Kicsit elmélkedtünk azon, hogy mennyi furcsa véletlenre volt szükség ahhoz, hogy mi most ketten itt lehessünk. Ezután vadul elkezdtünk csókolózni.<br />Fel sem tűnt, hogy milyen gyorsan telik az idő. 11 körül elkezdünk ebédet készíteni, megebédeltünk, majd beültünk a nappaliba tévét nézni. Mily véletlen, épp a kedvenc filmjét adták. Vajon véletlen? Vagy netán a nagyszülei tudták ezt, és ezért is ma hagytak minket kettesben?<br />A film után ismét irány a szoba, és ott megtörtént az, amire titkon már mindketten nagyon vágytunk...<br />Gyönyörű nap volt. Annyira jó vele lenni, hogy azt szavakkal kifejezni nem lehet.<br />Este, amikor hazaértek a nagyszülők, a nagymama egy huncut mosoly kíséretében megkérdezte: "Na, jól éreztétek magatokat? Nem unatkoztatok?"B. P. TBChttp://www.blogger.com/profile/06658218834660631915noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5831788100676711026.post-61369906932197371162008-06-06T02:02:00.000+02:002008-06-06T02:03:48.840+02:00A nyaralás kezdeténSoha ennyi időt még nem töltöttem együtt egy lánnyal, mint amennyit Klaudiával vagyok. Ez már valóban szerelem.<br />Csodálatos ez a nyár, és a nagyszülei is roppant jófejek és kedvesek, hogy mindezt megengedik. Pár hete még nem gondoltam volna, hogy ilyen jól fogom érezni magam. A hazajutásra is egyre kevesebbet gondolok, már az is megfordult a fejemben, hogy mi lenne, ha nem is kutatnám tovább a hazautat, és végleg itt maradnék Klaudiával. Persze az is eszembe jut, hogy még fiatalok vagyunk, és ki tudja, mit hoz a jövő... most ugyan lángol a szerelem, de mi van, ha kialszik a tűz, én meg végképp elszalasztom a hazajutás lehetőségét?<br />A nyaralás alatt nem érdekel, hogy mi van az átjáróval, de ha hazaérünk, folytatom a kutatásokat. Nem mindennapi esemény lenne, ha átlátogatnánk az átjárón túlra...B. P. TBChttp://www.blogger.com/profile/06658218834660631915noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5831788100676711026.post-37492199212394199892008-05-30T04:04:00.001+02:002008-05-30T04:04:55.311+02:00KlaudiávalMost egy ideig nem fogjuk látni az átjárót, ugyanis Klaudiának el kellett utaznia a nagyszüleihez. Az volt az ötlete, hogy én is menjek vele, csak nem tudtam, mit szólnak majd a munkahelyen. De az igazgató rendes volt, és azt mondta, hogy ha szerzek magamnak helyettesítőt, akkor az idei tanévben már nem kell többször bejönnöm. Természetesen ősztől újra számít rám. Így viszont lesz Klaudiával egy felettébb kellemesnek ígérkező nyarunk.<br />A Keleti Alföldön élnek a nagyszülei, és azért hívták el hosszabb időre magukhoz, mert épp most született meg az unokatestvére. Eredetileg csak egy hétről lett volna szó, de végül júliusig maradhatunk.<br />Az átjárót meg reméljük, utána is láthatjuk még.B. P. TBChttp://www.blogger.com/profile/06658218834660631915noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5831788100676711026.post-91226250205292622172008-04-29T06:47:00.000+02:002008-04-29T06:48:29.086+02:00Újra megnyílt az átjáróTegnap megint megnyílt az átjáró. Ha igaz a feltételezésünk, most át is lehetett volna kelni rajta, de mivel még semmit nem tudunk róla, azt sem, hogy hová vezet, ezért inkább nem próbáltuk ki. Bár egy kavicsot átdobtunk rajta, ami tényleg a túlsó világban esett le.B. P. TBChttp://www.blogger.com/profile/06658218834660631915noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5831788100676711026.post-72999544719829880212008-04-21T00:59:00.000+02:002008-04-21T01:00:28.138+02:00A fénygömbVégre láthattam azt a titokzatos fénygömböt.<br />Elmentem Klaudiához, kicsit beszélgettünk, majd elindultunk a gömb várható megjelenési helyére. Negyed hatkor már ott voltunk, hogy még véletlenül se késsük le. 5 óra 33 perc 10 másodperckor jelent meg. Először pár másodpercig csak enyhe fény látszódott, majd ez elkezdett erősödni, amit egy kis villanás követett. A villanás után kör alakban át lehetett látni valahová máshová. Szinte ugyanolyan táj látszódott, mint ami körülöttünk volt, de ha nem a szántóföldön jelent volna meg, biztos több különbséget találtunk volna. De az biztos, hogy máshová lehetett átlátni. Maga a gömb halványan, kék színnel világított, és ami érdekes volt, hogy csak egy irányból lehetett átnézni a másik világba. Az ellentétes oldalról csak egy kissé homályos folt látszódott. Pontosan 1 perc 23 másodpercig volt látható, majd pillanatok alatt eltűnt.<br />Legközelebb még közelebb leszünk hozzá, és akkor nem csak optikailag, hanem fizikailag is meg fog nyílni az átjáró. Ha több ideig lenne nyitva, átmennék a túloldalára, megnézni mi van ott.B. P. TBChttp://www.blogger.com/profile/06658218834660631915noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5831788100676711026.post-32985709118068544732008-04-16T23:57:00.000+02:002008-04-16T23:58:46.148+02:00A nagy nap előttHolnap lesz a nagy nap, holnap fogjuk Klaudiával megnézni a rejtélyes fénygömböt.<br />Délután négykor találkozunk náluk, kicsit még beszélgetünk, és utána elindulunk. 5 óra 33 perckor fog a gömb megjelenni. Viszünk iránytűt meg térképet, hogy biztosan megtaláljuk a helyet. Fényképezőgépet is viszünk, elvégre nem mindennapi dolgot fogunk látni, legalább egy fényképünk legyen róla.B. P. TBChttp://www.blogger.com/profile/06658218834660631915noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5831788100676711026.post-71515396512090772782008-04-14T02:55:00.001+02:002008-04-14T02:55:42.679+02:00Két csodálatos napTegnap a kora délutáni órákban találkoztam Klaudiával. Ahogy megbeszéltük, sorban felkerestük a fénygömb feltűnésének helyszíneit.<br />Sok helyet bejártunk a délután folyamán, és közben azon gondolkoztunk, hogy konkrétan mi lehet ez a fénygömb. Elmondtam neki, hogy mi is történt velem, hogy kerültem ide, és hogy szerintem ez összefügghet a fénygömbbel. Láthatóan tetszett neki az elméletem, meg persze az is, hogy máshonnan jöttem. Elmondtam azt is, hogy ha ezeken kívül még volt pár olyan megjelenése a gömbnek, amit nem látott, akkor valószínűleg szabályos időközönként, és az előzőtől mindig ugyanolyan távol jelenik meg. Miután mindegyik helyen jártunk, hazamentünk hozzájuk, és kiszámoltuk, hogy a legközelebbi megjelenésnek hol kell lennie. Egész pontosan a házuktól északra 1 km-re, most csütörtök este lesz látható. Ha igaz a feltételezésünk, 11 naponként jelenik meg, és mióta idekerültem, ez lesz a hetedik ilyen. Ha ez tényleg egy dimenziókapu, akkor pár nap múlva alkalmam lesz átnézni egy másik világba. Vagy lehet, hogy az eredeti világomba? De csak átnézni tudok, hiszen Klaudia feljegyzései alapján csak minden második alkalommal jött át hang a gömbön. Az meg nyilvánvaló, hogy csak akkor van esély átmenni rajta, amikor hang is át tud jönni. Szóval most csak nézelődni fogunk, de ez is nagy élmény lesz. És rá 11 nappal akár át is nézhetünk a gömb túloldalára.<br />Ma megint találkoztunk, de ezúttal egy kirándulást terveztünk a közeli erdőben. Végig kettesben voltunk, és egyre biztosabb voltam benne, hogy a testvére igazat mondott: tényleg belém van zúgva. Sötétedésig kint bolyongtunk az erdőben és a réten, és irtó jól éreztük magunkat.<br />Most meg ideje aludnom kicsit, elvégre reggel munka. De délután ismét találkozunk.B. P. TBChttp://www.blogger.com/profile/06658218834660631915noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5831788100676711026.post-54354516010821491352008-04-12T03:23:00.001+02:002008-04-12T03:23:49.366+02:00KlaudiaÉrdekes nap volt ez a mai. Reggel megint ott állt a lány a házunk előtt, de ezúttal odaköszönt, és szép napot kívánt. Eddig egy köszönésen kívül még semmit nem szólt hozzám, és köszönni is csak egyszer köszönt, amikor először találkoztunk.<br />A munkaidő viszonylag hamar letelt, főleg, hogy vártam, vajon mi lesz a lány következő lépése. Nem kellett sokáig várnom, hazafelé a buszon ismét találkoztam vele. Odaültem mellé. Meglepetésemre elég bőbeszédű volt. Klaudiának hívják. Az továbbra sem derült ki, hogy eddig miért nem szólt egy szót sem, de sok mást megtudtam róla. Itt lakik a szomszéd faluban, a buszmegállótól nem messze. Két testvére van, az egyik az a srác, akivel a napokban találkoztam, valamint van még egy pár évvel idősebb nővére. Érdeklik a különös dolgok, főleg miután azt a bizonyos kék fénygömböt látta. Látta már többször is, legelőször egy omladozó ház falában, a város déli felében. Azt mondta, a gömb átment az épület falán. Megígérte, hogy valamelyik nap elvisz minden olyan helyre, ahol a fénygömböt eddig látta.<br />Végülis nem mentem egyenesen haza, hanem leszálltam vele, és megkért, hogy töltsük együtt a délutánt. Természetesen beleegyeztem. Miután körbevezetett a házban, bementünk a szobájába, és egész délután ott voltunk. Magáról nem sokat mondott, inkább a különböző rejtélyes dolgokról beszélgettünk. Mutatott egy füzetet, amiben minden rejtélyt leírt, amit látott. Igen szép munka, tudományos pontossággal jegyzett le minden fontos körülményt. Többek között feljegyezte, hogy a gömbön keresztül valahová máshová is át lehet látni. Látott már a túloldalom embereket, járműveket, de egyszer az is előfordult, hogy egy labdát dobtak át rajta. Minden második alkalommal még hangok is áthallatszanak a fénygömbön.<br />Sajnos a délután is hamar elmúlt, így jönnöm kellett haza. A saját rejtélyes történetemet még nem meséltem el, de nem hinném, hogy bármi baj származna belőle, ha megtudná. Ő több mindent látott már ebben a témában, mint amit én eddig ki tudtam deríteni. Talán holnap el is mondom neki.<br />Miután hazaértem, elővettem egy térképet a környékről, és bejelöltem azokat a helyeket, ahol a gömböket látta. Különös dologra jöttem rá: az összes eddigi megjelenése egy egyenes vonal mentén történt. Ráadásul ez a vonal itt, a ház környékén megy át. Ezek szerint valamikor, a jövőben itt is meg fog jelenni a gömb. Még érdekesebb, hogy majdnem minden megjelenés között ugyanakkora idő telt el, illetve az előzőhöz képest ugyanakkora távolságra volt. Ha szabályosan következnének ezek a megjelenések, akkor kellett még néhánynak lenni, amit ő sem látott. Sőt, biztos, hogy volt, mert úgy igen szép szabályosság lenne köztük.<br />Azt hiszem, holnap lesz mit kutatnom. Persze csak miután Klaudiával találkoztam...B. P. TBChttp://www.blogger.com/profile/06658218834660631915noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5831788100676711026.post-78679477977407621702008-04-09T02:14:00.001+02:002008-04-09T02:14:33.430+02:00A különös lányReggel, amikor elindultam munkába, meglepetésemre ott állt a ház előtt a már rég látott különös lányt. Csak állt, és mint mindig, most sem szólt semmit. Nem is mozdult, csak nézett engem. A biztonság kedvéért a kulcsot azért jól elraktam, nehogy a házban kutakodjon, míg én dolgozok.<br />A buszmegállóba érve ő akkor már ott várt. Odamentem mellé, megkérdeztem, hogy hívják, de csak kacsintott egyet. Nem szólt semmit. Senki más nem volt a megállóban. Ez is különös, hisz ilyenkor legalább 15-20 ember szokott itt várakozni. Pár percen belül megérkezett a busz. Én felszálltam, de ő továbbra is csak állt a megállóban, és nézett. Viszont amikor a városba megérkeztem, ő már ott állt a megállóban. Félelmetes, hogy szinte mindenhová követ, és mindig előttem odaér. Amikor az iskolába értem, ő ott állt a kapu mellett. Egyre félelmetesebb, amit művel. Eddig is volt, amikor követett, de nem ilyen mértékben.<br />A munkaidő hamar letelt, és amint várható volt, munkaidő után ő már ott állt, szemben az iskolával. Engem nézett, amint elindulok a busz felé. Viszont amikor felszálltam a buszra, ő ott ült az egyik hátsó ülésen. Odaültem mellé. Elkezdtem kérdezősködni, hogy kicsoda és mit akar, de egyetlen szót sem volt hajlandó mondani. Mikor megérkeztem a faluba, leszálltam a buszról. Ő továbbutazott. Azonban mielőtt hazaértem volna, egy alacsony, barna hajú kissráccal találkoztam. Csak ennyit mondott: "Látom, nagyon bejössz neki! Csak így tovább! Hajts rá, úgysincs senkije!" Nem tudom, hogy ki lehetett ő, és hogy tényleg erre a lányra gondolt-e, de nem kizárt, hogy valami rokona lehet. Kicsit hasonlított rá.<br />A nap további részében más különös esemény nem történt. Kíváncsian várom, hogy reggel megint találkozunk-e, és hogy mikor akar már végre megszólalni. Lehet, hogy tényleg csak belémzúgott, és ezért követ mindenhová? De ennyire félénk lenne, hogy még ha kérdezem, sem hajlandó megszólalni?<br />Mellesleg nem néz ki rosszul, igen szép lány. Csak meglehetősen furcsa és szótlan.B. P. TBChttp://www.blogger.com/profile/06658218834660631915noreply@blogger.com0