Újra megnyílt az átjáró

Tegnap megint megnyílt az átjáró. Ha igaz a feltételezésünk, most át is lehetett volna kelni rajta, de mivel még semmit nem tudunk róla, azt sem, hogy hová vezet, ezért inkább nem próbáltuk ki. Bár egy kavicsot átdobtunk rajta, ami tényleg a túlsó világban esett le.

A fénygömb

Végre láthattam azt a titokzatos fénygömböt.
Elmentem Klaudiához, kicsit beszélgettünk, majd elindultunk a gömb várható megjelenési helyére. Negyed hatkor már ott voltunk, hogy még véletlenül se késsük le. 5 óra 33 perc 10 másodperckor jelent meg. Először pár másodpercig csak enyhe fény látszódott, majd ez elkezdett erősödni, amit egy kis villanás követett. A villanás után kör alakban át lehetett látni valahová máshová. Szinte ugyanolyan táj látszódott, mint ami körülöttünk volt, de ha nem a szántóföldön jelent volna meg, biztos több különbséget találtunk volna. De az biztos, hogy máshová lehetett átlátni. Maga a gömb halványan, kék színnel világított, és ami érdekes volt, hogy csak egy irányból lehetett átnézni a másik világba. Az ellentétes oldalról csak egy kissé homályos folt látszódott. Pontosan 1 perc 23 másodpercig volt látható, majd pillanatok alatt eltűnt.
Legközelebb még közelebb leszünk hozzá, és akkor nem csak optikailag, hanem fizikailag is meg fog nyílni az átjáró. Ha több ideig lenne nyitva, átmennék a túloldalára, megnézni mi van ott.

A nagy nap előtt

Holnap lesz a nagy nap, holnap fogjuk Klaudiával megnézni a rejtélyes fénygömböt.
Délután négykor találkozunk náluk, kicsit még beszélgetünk, és utána elindulunk. 5 óra 33 perckor fog a gömb megjelenni. Viszünk iránytűt meg térképet, hogy biztosan megtaláljuk a helyet. Fényképezőgépet is viszünk, elvégre nem mindennapi dolgot fogunk látni, legalább egy fényképünk legyen róla.

Két csodálatos nap

Tegnap a kora délutáni órákban találkoztam Klaudiával. Ahogy megbeszéltük, sorban felkerestük a fénygömb feltűnésének helyszíneit.
Sok helyet bejártunk a délután folyamán, és közben azon gondolkoztunk, hogy konkrétan mi lehet ez a fénygömb. Elmondtam neki, hogy mi is történt velem, hogy kerültem ide, és hogy szerintem ez összefügghet a fénygömbbel. Láthatóan tetszett neki az elméletem, meg persze az is, hogy máshonnan jöttem. Elmondtam azt is, hogy ha ezeken kívül még volt pár olyan megjelenése a gömbnek, amit nem látott, akkor valószínűleg szabályos időközönként, és az előzőtől mindig ugyanolyan távol jelenik meg. Miután mindegyik helyen jártunk, hazamentünk hozzájuk, és kiszámoltuk, hogy a legközelebbi megjelenésnek hol kell lennie. Egész pontosan a házuktól északra 1 km-re, most csütörtök este lesz látható. Ha igaz a feltételezésünk, 11 naponként jelenik meg, és mióta idekerültem, ez lesz a hetedik ilyen. Ha ez tényleg egy dimenziókapu, akkor pár nap múlva alkalmam lesz átnézni egy másik világba. Vagy lehet, hogy az eredeti világomba? De csak átnézni tudok, hiszen Klaudia feljegyzései alapján csak minden második alkalommal jött át hang a gömbön. Az meg nyilvánvaló, hogy csak akkor van esély átmenni rajta, amikor hang is át tud jönni. Szóval most csak nézelődni fogunk, de ez is nagy élmény lesz. És rá 11 nappal akár át is nézhetünk a gömb túloldalára.
Ma megint találkoztunk, de ezúttal egy kirándulást terveztünk a közeli erdőben. Végig kettesben voltunk, és egyre biztosabb voltam benne, hogy a testvére igazat mondott: tényleg belém van zúgva. Sötétedésig kint bolyongtunk az erdőben és a réten, és irtó jól éreztük magunkat.
Most meg ideje aludnom kicsit, elvégre reggel munka. De délután ismét találkozunk.

Klaudia

Érdekes nap volt ez a mai. Reggel megint ott állt a lány a házunk előtt, de ezúttal odaköszönt, és szép napot kívánt. Eddig egy köszönésen kívül még semmit nem szólt hozzám, és köszönni is csak egyszer köszönt, amikor először találkoztunk.
A munkaidő viszonylag hamar letelt, főleg, hogy vártam, vajon mi lesz a lány következő lépése. Nem kellett sokáig várnom, hazafelé a buszon ismét találkoztam vele. Odaültem mellé. Meglepetésemre elég bőbeszédű volt. Klaudiának hívják. Az továbbra sem derült ki, hogy eddig miért nem szólt egy szót sem, de sok mást megtudtam róla. Itt lakik a szomszéd faluban, a buszmegállótól nem messze. Két testvére van, az egyik az a srác, akivel a napokban találkoztam, valamint van még egy pár évvel idősebb nővére. Érdeklik a különös dolgok, főleg miután azt a bizonyos kék fénygömböt látta. Látta már többször is, legelőször egy omladozó ház falában, a város déli felében. Azt mondta, a gömb átment az épület falán. Megígérte, hogy valamelyik nap elvisz minden olyan helyre, ahol a fénygömböt eddig látta.
Végülis nem mentem egyenesen haza, hanem leszálltam vele, és megkért, hogy töltsük együtt a délutánt. Természetesen beleegyeztem. Miután körbevezetett a házban, bementünk a szobájába, és egész délután ott voltunk. Magáról nem sokat mondott, inkább a különböző rejtélyes dolgokról beszélgettünk. Mutatott egy füzetet, amiben minden rejtélyt leírt, amit látott. Igen szép munka, tudományos pontossággal jegyzett le minden fontos körülményt. Többek között feljegyezte, hogy a gömbön keresztül valahová máshová is át lehet látni. Látott már a túloldalom embereket, járműveket, de egyszer az is előfordult, hogy egy labdát dobtak át rajta. Minden második alkalommal még hangok is áthallatszanak a fénygömbön.
Sajnos a délután is hamar elmúlt, így jönnöm kellett haza. A saját rejtélyes történetemet még nem meséltem el, de nem hinném, hogy bármi baj származna belőle, ha megtudná. Ő több mindent látott már ebben a témában, mint amit én eddig ki tudtam deríteni. Talán holnap el is mondom neki.
Miután hazaértem, elővettem egy térképet a környékről, és bejelöltem azokat a helyeket, ahol a gömböket látta. Különös dologra jöttem rá: az összes eddigi megjelenése egy egyenes vonal mentén történt. Ráadásul ez a vonal itt, a ház környékén megy át. Ezek szerint valamikor, a jövőben itt is meg fog jelenni a gömb. Még érdekesebb, hogy majdnem minden megjelenés között ugyanakkora idő telt el, illetve az előzőhöz képest ugyanakkora távolságra volt. Ha szabályosan következnének ezek a megjelenések, akkor kellett még néhánynak lenni, amit ő sem látott. Sőt, biztos, hogy volt, mert úgy igen szép szabályosság lenne köztük.
Azt hiszem, holnap lesz mit kutatnom. Persze csak miután Klaudiával találkoztam...

A különös lány

Reggel, amikor elindultam munkába, meglepetésemre ott állt a ház előtt a már rég látott különös lányt. Csak állt, és mint mindig, most sem szólt semmit. Nem is mozdult, csak nézett engem. A biztonság kedvéért a kulcsot azért jól elraktam, nehogy a házban kutakodjon, míg én dolgozok.
A buszmegállóba érve ő akkor már ott várt. Odamentem mellé, megkérdeztem, hogy hívják, de csak kacsintott egyet. Nem szólt semmit. Senki más nem volt a megállóban. Ez is különös, hisz ilyenkor legalább 15-20 ember szokott itt várakozni. Pár percen belül megérkezett a busz. Én felszálltam, de ő továbbra is csak állt a megállóban, és nézett. Viszont amikor a városba megérkeztem, ő már ott állt a megállóban. Félelmetes, hogy szinte mindenhová követ, és mindig előttem odaér. Amikor az iskolába értem, ő ott állt a kapu mellett. Egyre félelmetesebb, amit művel. Eddig is volt, amikor követett, de nem ilyen mértékben.
A munkaidő hamar letelt, és amint várható volt, munkaidő után ő már ott állt, szemben az iskolával. Engem nézett, amint elindulok a busz felé. Viszont amikor felszálltam a buszra, ő ott ült az egyik hátsó ülésen. Odaültem mellé. Elkezdtem kérdezősködni, hogy kicsoda és mit akar, de egyetlen szót sem volt hajlandó mondani. Mikor megérkeztem a faluba, leszálltam a buszról. Ő továbbutazott. Azonban mielőtt hazaértem volna, egy alacsony, barna hajú kissráccal találkoztam. Csak ennyit mondott: "Látom, nagyon bejössz neki! Csak így tovább! Hajts rá, úgysincs senkije!" Nem tudom, hogy ki lehetett ő, és hogy tényleg erre a lányra gondolt-e, de nem kizárt, hogy valami rokona lehet. Kicsit hasonlított rá.
A nap további részében más különös esemény nem történt. Kíváncsian várom, hogy reggel megint találkozunk-e, és hogy mikor akar már végre megszólalni. Lehet, hogy tényleg csak belémzúgott, és ezért követ mindenhová? De ennyire félénk lenne, hogy még ha kérdezem, sem hajlandó megszólalni?
Mellesleg nem néz ki rosszul, igen szép lány. Csak meglehetősen furcsa és szótlan.

Hazatérés a Déli Hegyvidékről

Pár nappal ugyan később, de sikeresen hazatértem a Déli Hegyvidékről.
Nem volt hiábavaló ez a néhány nap, ugyanis sikerült Adri néhány rokonát megtalálnom. Ezért is maradtam még egy-két napot, ha már idáig eljutottam, nem akartam félbehagyni a kutakodást.
Adriról annyit sikerült megtudnom, hogy tényleg igaz az, amit Matild néni mondott, és a zaklatók elől az Északi Hegyvidékre mentek. Emíliáról annyit tudnak, hogy egy ideje már nem látta senki, és a barátja meg a banda többi tagja is minden erejüket bevetve keresik, egyelőre eredménytelenül.